Bizonyos múltbéli események miatt úgy döntöttem, hogy én ezt itt most befejezem, az eddig leírtakat meghagyom tanulságnak és emléknek de Tiaraként elbúcsúznék mindenkitől aki olvasott, kommentelt, és velem tartott több mint két éven át. Régóta érlelődik a döntés, nem volt könnyű meghozni sem de így érzem a legjobbnak. Ha bárkinek csalódást okoznék ezzel, előre is bocsánatot kérnék. Egyszer talán majd máshol, másképp folytatom. Szépeket kívánok addig is mindenkinek. ***Balra el.

Hétfő reggel, fejfájás, bágyadt napsütés a napok óta tartó zima után, neurokönyvek mindenütt, én meg kistányérnyi karikás szemekkel kóválygok mindennek a közepén. Ja és ez meg egy Doktor Csontos lájtosabb szám üvölt váltakozva, csapongó ízlésem van tudom. De olyan jó rezgetni az ablakokat... Ja és igen: begyulladt a könyökömben az ideg is a rengeteg asztalon könyökléstől. Fákkin' tanulás. Az.

P.S.: pénteken sikerrel zártam a fehér göncvásárlási akciómat, mostmár van egy normális ingem amiben eltolhatom a seggem vizsgázni. Ezenkívül lekunyeráltam I-ről a kedvenc pólóját amiben most én grasszálok büszkén, (nem tudom hogy sikerült rávennem eme akcióra), csak nehogy megbánja. Ezenkívül miután egyszer régen elmeséltem neki, hogy gyereknapkor nálunk az a szokás, hogy friss földiepret kapunk, szombat este beállított egy dobozzal ami telistele volt isteni darabokkal, plusz a pólóját is hozta, mit ne mondjak tökre meghatódtam a figyelmességétől. De erről pszt. És végül: jóanyám szíve megesett rajtam a hetek óta kitartó (intersparos-a reklám helye) "kék törpös törölközőt akarok!" hisztériámat hallgatva és gyereknapra elémvarázsolt egyet, szóval most gyerekmódra meg hülyén vigyorogva örülés van.:)

Most pedig megyek és délben elvonszolom a seggem valami fehér ingszerű göncöt venni, hogy jövő szerdán ne abban kelljen mennem vizsgázni amiből már totálisan kifogytam és úgy áll rajtam, mint tehénen a gatya. Ójee. Egyébiránt újra betámadott a nyomoronc vesekifázás, szenvedek mint állat, meg kaptam olyan rohadt erős antibiotikumot (a biztonság kedvéért), ami egy lovat is kifektet, nemhogy az én 163 centimet. Gyereknapra okvetlen meg kell gyógyulnom mese nincs, megyek is és benyakalok újabb fél liter folyadékot hogy jó legyen nekem. Ja és igen ki ne felejtsem: boldog vagyok, heppi szánsájn vattacukor 2009 uralkodik, meg füligszáj vigyor.:)

Miután kedd hajnali fél 5-kor konstatáltam, hogy nekem a köcsög neuro NEM és csakazértSEM fog menni szerdán, gondoltam egyet és eltoltam egy héttel az időpontot. Azért köszönöm a drukkokat, eltartalékoltam őket egy héttel későbbre.:) Egyébként unalom van a köbön, mindennap önkéntes száműzetésem töltöm a könyvtárban és lassan kattog az agyam a töménytelen mennyiségű spinothalamicusoktól, lemniscusoktól, tractusoktól és nucleusoktól továbbá úgy az egésztől. Szerencsére azért, hogy valahogy mégis túléljem az élettan egy bizonyos fejezete ami az ópiátokról szólt (hehe), még tűrhetően érdekesnek is bizonyult szóval legalább itt nem állt be az agyhalál. Egyébként az elmúlt napokra vonatkozó "teljesítményem" a következőkből tevődött össze:

- egy eltolt neurovizsga

- mindennap reggeltől este 6-ig önkéntes száműzetés a könyvtárban aztán folytatás itthon (nem igény szerint)

- irdatlan mennyiségek átolvasására és megjegyzésére tett sikertelen kísérletek

- egy vércukorleeséses kézreszketős rosszullétben töltött félóra

- egy végigszurkolt BL meccs (hehe izgalmakban nem volt hiány)

- egy vesekifázás és 3 napig tartó durva fájdalom

- (1 db megtámadott, megölt és megevett órás fazon)

- és hogy legyen már egy kis plázaribis sipák is: vettem végre egy új órát, mert az alig egy éves kurvadrágának betört az üvege és miután elvittem valami szakihoz, a szexuálisan "enyhén" túlfűtött, nem túlzottan matyóhímzés kinézetű órás a melleimnek magyarázta el módszeresen, hogy kéremszépencsókolomakiskezit ez itt minimum két hét és ronda is lesz, mert nem tudnak ezüstcsíkot festeni a csereüvegre és emiatt látszani fog az ocsmány ragasztás. Ja és tessék már itthagyni érte 4500 ft-ot is a bizonytalan semmiért. (A kisfaszom nem kéne amúgy?- a Szerk.) Felszegett fejjel, méltóságteljesen közöltem vele, hogy ennyi pénzért amibe ez itt került meg amit most szándékozik tőlem bevasalni, már platinacsíkot futtathatnék bele nem valami nyamvadt ezüstöt továbbá nekem jelenleg NINCS két hetem óra nélkül pláne a vizsgák közepén, szóval hátradobott hajjal és lesújtó pillantással (a melleim bámulása miatt ofkorsz) távoztam, aztán egész úton hazafelé igyekeztem fékezni magam, hogy ne menjek vissza és gyilkoljam meg előbb az órást aztán gyújtsam fel az eredeti boltot ahol vettem az egész stuffot.

Egyenlőre kb ennyi.

Szerdán neurovizsga, gyomorideg, nem tudok semmit. Fater szerzett hétvégén ginzengampullát, csak annyit rá: hűbazz. Ocsmány egy íze van, mi több, alig bírom lenyomni, de a hatásért bármit. Kezdek baromira kifáradni amúgy, pedig még csak most kezdődött az egész iszony...

P.S.: Egyébként azt még hozzá kell fűznöm: mostanában egyre többször hallgatok meg olyan zenéket (is) amire pár éve még csak legyintgettem volna "Áh ez nem nekem való ez még a szülők idejéből fennmaradt őskövület!". Most meg egyszerűen csak jó. Öregszem/agyérszűkülni vagy hülyülni-e kezdek? Habár a kettő végülis egymásból fakad ha jobban belegondolok... Néhány nyugodt és szép napot szeretnék. Meg a lelkes amatőrömet ide magam mellé.:)

Alkonyat. Álmos nyugalom. Furcsa fények. Szövettankönyv. Nouvelle Vague. Valakinek az ablakából ez szól. Dance with me. Lépcsőn ülés. Apránként elhamvadó cigarettából égbe kígyózó füstfonal. Debreceni este. Magic man. Parfümtesztercsík. Eperfagyiillat az asztal felől. Magány. Szorító érzés mellkastájon. Egyetlen mosoly. És a tökéletesen felépített páncélom darabjaira hullik a csendben.

"...Én én vagyok, egy nő, nem valami gyengébb nem..."

Miután ma egész jól haladtam a neuro beseggelésével a könyvtárban, nagy tettekre készen hazajöttem a kétszáz fokban, hogy majd én leülök itthon a hűvösben és megtanulom jól a maradékot, bizony, mindenre elszánt vagyok. A nagy tettekre készség odáig fajult, hogy az arcomba toltam valami kajaszerűséget és úgy bealudtam az íróasztalon fekve két mondat elolvasása után, mint a huzat. Ráadásul álmodtam is, Gregor Bernadett szült egy szökökút mellett valami téren és ezt le is kamerázta egy stáb. Mindeközben a gyerek apja (egy neurotikus tünetekkel bíró csesznye kis pöcs) valami sorversenyben vett részt és egész idő alatt ott rángatózott meg vinnyogott mikor valamelyik stábtag félrelökte. Nem vagyok normális tudom. Azt pedig végképp képtelen vagyok megállapítani, hogy én miféle szereppel bírtam az álomban. Egyébként a szembenlévő fagyizó lassan megőrjít, mást se hallok napközben mint az ordító kiskölköket, a légkondi miatt folyamatosan járó kocsikat, a sövényből zsáknyi papírt blokkot és szemetet bányászunk ki (tölcsért nem említek, mert azt a Sátán Kutyája úgyis felzabálja) éjszaka meg amikor már nyugalmat remélnék, a hűtőház generátora csörömpöl úgy, mint egy szemetes. Lehetőségeim ugyan vannak de egyik se a legkielégítőbb: a) becsukom az ablakot, meggyulladok és beletörődök b) feljelentést teszek csendháborításért ami elvileg már nem létezik de sebaj c) nem alszom éjszaka, nappal meg szénmonoxidmérgezést és agyvérzést kapok az idegtől. Ha valaki rendelkezik egyéb elfogadható ötlettel szóljon. Köszönöm.

"You know guys, it's so good for all of you that you are guys! I wish I was man, and then I would be such a P*MP - I would not hesitate for a minute cause I would just f*ck all the f*ckin' b*tches without thinking so much!"

Hát igen...:)

Álmos szombat délutáni kopácsolásom a neuroanatómiával és neurobikémmel mostmár okvetlen meg kell szakítanom, mert még két oldal és sikoltozva fogom kitépni előbb a könyvből a lapokat, aztán a saját hajamat. Meg amúgyis jöttem öntelt egoista disznó módra eldicsekedni, hogy a civilizáció és környezete tárgy is letudva tegnap, négyes, három kredit, kissé megdobja majd az ösztöndíjátlagom. Nagyon frankó vizsgabeosztást gyártmányoltam egyébként magamnak, mostmár csak az kéne, hogy sikerüljenek elsőre a dolgok, mert akkor még tartható is az egész. Ha kirúgnak szívás van. Ja és ki ne felejtsem: a vírusok és bacik oly mértékben végigtarolták habtestem, hogy mostmár legalább egy év szünetet kérek. A kezdeti légcsőhurutos köhögős szar átfordult ronda mandulagyulladásba és miután mindezt túléltem két napja fosik a fél fámílijá szóval kezdem kurvára unni a küzdelmet. Pusztuljanak a betegségek. Én meg nyugalmat akarok végre.

Tegnap voltam a Tanulmányin idő előtt kikérni az indexem, mert pénteken van egy "nem OEC-es tárgy" vizsgám és még nincs aláíratva. Az ostoba szőke ""úrinő"" (direkt duplázott az idézőjel) persze most se hagyhatta ki, hogy megvillantsa totális hozzá nem értését és alkalmatlanságát feladatköre ellátására, konkrétan majdnem felrúgtam olyan mesterszinten adta elő magát és utálkozását bárminemű cselekvést illetően ami nem az ülés/telefonálás tárgykörbe esik. Végül azért mégiscsak indexxel és 200-as vérnyomással távoztam sűrű szitkozódások és anyázások közepette. Remélem a hülye szőkének meg letört a keze amiért elő kellett szednie egy kurva formanyomtatványt plusz egy tollat, hogy aláírhassam. Igen, izgalmakban most sem szenvedünk hiányt az tuti. Egyébként elfogadhatóan haladok végcélom a búvárvizsga felé, már csak 2 szigorlat és 2 kollokvium választ el tőle, ebből az egyik szigó 3 féléves anyag (és ebben a félévben a könyvet sem nyitottam ki) a másik 2 féléves, a kollokviumok közül az egyik kapásból 5 részes a másik pedig az a nyomorék genetika amivel tavaly 3x rúgtak ki vizsgaidőszakban holott az volt az EGYETLEN vizsgám akkor. Nem baj, kitartunk. Eddig is jól ment, ápolástan, agytörzs funkcionális anatómiája és sejtmembrán elektromos fiziológiája kóros és nem kóros állapotokban már letudva, fogpótlástan egy gyönyörű négyessel dettó, holnap meg a civilizáció és környezete is megy a levesbe. Aztán meg tanulás ezerrel míg bele nem pusztulunk sorozatgyilkolni nem kezdünk Open Water Diver engedélyt nem kapunk. Szép kilátások. Majd valamikor jelentkezem...

P.S: Mégvalami. A Sátán Kutyája nővé érett, egy hete takarítom utána a vérfoltokat. Kezd unalmas lenni a dolog, a kutya meg egyre hülyébb a hormonok miatt...

P.S. 2: Az ocsmány köhögés végre eltávozott, használt a hülye köptető meg néhány kiegészítő, mostmár csak tüsszögés van szolid mértékben.

Az ocsmány köhögés még mindig nem távozott, sőt egyre csak romlik. Miután mindenféle csillapító basz ellenére végigfulladoztam az éjszakát, reggel úgy határoztam szerzek valami antibiotikumot, mert ez mostmár tarthatatlan. Egyenlőre ez is hatástalan, rohamszerű köhögés van meg orrhang. Holnap demó again, ma délután meg talán még kihervadok jóanyámmal a vásárba. Innentől egyébként ritkulni fognak a postok (még a jelenleginél is kevesebb lesz) vizsgaidőszak van, tanulni kéne. Nincs ugyanis 850 ezer pénzem ha kivágnak valamiből...

"...Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt..."

Két bögre tea, egy bögre kávé 3db keksszel, egy BL meccs (Lampardnak jó teste van hehe, btw meg érdekes mérkőzés volt azt meg kell hagyni) és eddig 5 átnézett fejezet 6-ból. Nem haladok rosszul annak ellenére, hogy bár átolvastam, megértettem, megjegyeztem, de a fejezet végén mégsem tudom megoldani a feladatokat teljes bizonyossággal, illetve megválaszolni a kérdéseket. Valami mégsem kóser?

P.S: Második kinőni készülő fejem amúgy még mindig nem vonult vissza pedig a jóég tudja hányszor kentem, fertőtlenítettem és fogkrémeztem be már. Pánik a köbön a pénteki randi miatt...